Menü
Alsógödi Szent István Plébánia
Linkek
Felsőgödi plébánia youtube csatornája
2014. 11. 29. a Bozóky tér templom-kertjének ünnepélyes átadása
2014. Szent Imre karácsonyi koncert
2015.02.21. Kerényi Lajos atya lelkigyakorlata
2015.03. Kármán János atya Szentlélek szemináriuma
2015. Szent Imre karácsonyi koncert
2023.11.25. Vagner Mihály diakónus gondolatai Jézus Szívéről
Köszöntjük plébániánk oldalán!
Kedves Látogató!
Szeretettel köszöntjük a felsőgödi plébánia honlapján. Először is köszönjük, hogy megnyitotta a honlapot, érdeklődik felőlünk. Őszintén reméljük, hogy elsősorban nem intézménnyel, szervezettel találkozik, hanem egy közösséggel, és annak az életével. Élő és aktív katolikus közösségünk több kisközösség egységéből formálódik. Róluk-rólunk szól a honlap. Továbbá tájékozódhat plébániánk aktuális eseményeiről, a szentmisék és az irodai fogadóórák rendjéről. Bemutatjuk még templomunk történetét, valamint az archívumban számos korábbi esemény anyaga olvasható.
Plébániánk az alsógödi plébánia testvérközössége, és egyben befogadó közösség, ezért minden érdeklődőt szeretettel látunk! Jó kapcsolatot ápolunk más felekezetekhez tartozó testvéreinkkel is. Közösségünk különösen igyekszik életté váltani a Bibliának ezt az üzenetét: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20) Hisszük, hogy bennünket Jézus Krisztus tesz igazi közösséggé.
Az Ő szeretetével fogadunk mindenkit, aki honlapunkra látogat.
plébános
Általános miserend: vasárnap: 8:30 és 18:00, szerdán és pénteken 18:00
2023. február 09. csütörtök
Bűnbánat és kiengesztelődés folyamata
2023. február 09. csütörtök
Bibliaóra bemutatása: Szerdánként tartjuk hetente, az esti szentmise után a plébánián. Isten szerelmes levele a fő téma. Jelenleg a János... Read More...
2023. február 09. csütörtök
A "LELKI ADOPTÁLÓK KÖZÖSSÉGE": 2022-ben, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez kötődően indítottuk el újból Gödön a lelki... Read More...
2023. február 09. csütörtök
A "NŐI KÖR" 2015 tavasza óta, a Felsőgödön megszervezett Szentlélek Szeminárium után kezdett el csírázni és szárba szökkenni. ... Read More...
2023. február 09. csütörtök
A "KEDDI IMACSOPORT" alkalmával a rózsafüzért imádkozzuk, kiegészítve más imákkal, megosztjuk egymással az életünk gondjait,... Read More...
- Részletek
- Írta: Heltovics Ede
- Kategória: Plébánia
- Találatok: 7943
A felsőgödi Jézus Szíve templom gitáros ének- és zenekarának történte
A gitáros ének- és zenekart (továbbiakban ifjúsági énekkart) 1977-ben alapította Varga László és Burger Ferenc. (Ma már mindketten a Váci Egyházmegye papjai.) Céljuk az volt, hogy az akkoriban egyre népszerűbbé váló gitáros egyházi könnyűzenét szerető fiatalokkal megtanítsák ezeket az énekeket. Az ifjúsági énekkar amatőrökből alakult meg, lényegében egy baráti társaság tagjai alkották. Zenei képzettsége csak Varga Lászlónak volt, aki akkorra már okleveles kántori végzettséggel rendelkezett. Burger Ferenc a megalakulást követően kezdett gitározni tanulni. A kezdeti időszak repertoárja a kor hazai és külföldi „sztárjainak” (Sillye Jenő, Dax, Gen Rosso, Duval, Sourire nővérek stb.) akkor szóhasználattal „egyházi sanzonjaiból” állott.
Amikor az ifjúsági énekkar kellő mennyiségű dalt tudott elfogadható minőségben előadni, lehetőséget kapott arra, hogy havonta egy alkalommal a vasárnap délelőtt diákmisén szolgáljon. A fogadtatás igen vegyes volt. A hívek egy részét felháborította az újszerű hangzás, a templomba járó fiataloknak viszont tetszett ez a zene. A helyi papok között sem volt egységes a vélemény a gitáros énekekről.
· a nemrég elhunyt Jurányi Ferenc plébános nem ellenezte ugyan az ifjúsági énekkar működését, de tartva az egyházi hatóság illetve az Állami Egyházügyi Hivatal esetleges szankcióitól a havi egyszeri, diákmisén történő szolgálaton túl egyéb megnyilvánulási lehetőséget nem engedélyezett az ifjúsági énekkar számára.
· akkoriban kisegítőként működött az egyházközségben az azóta ugyancsak elhunyt Rumi Tamás kármelita atya. Ő viszont felismerte azt, hogy a gitáros zene a fiatalokat közelebb viszi Istenhez, ezért a hozzá forduló idősebb híveket azzal nyugtatta, hogy ne csak azt vegyék észre, hogy az ifjúsági énekkar tagjai milyen zenét játszanak, és hogyan öltözködnek, hanem azt is, hogy szentségekhez is járulnak, tehát nem az Egyház ellenében, hanem azzal egységben tevékenykednek.
A gitáros zene megítéléséről az 1970-es években a magyar egyházon belül is nagy viták folytak. Annak ellenére, hogy akkorra már külföldön általában elfogadták ezt az új műfajt, a magyar egyház-zenészek általában lenézték, zeneileg minősíthetetlenül gyengének ítélték a gitáros zenét. Ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy akkoriban a szerzők (zenei képzettség hiánya miatt) még csak egyszerű dallamokat írtak, olyan akkord kísérettel, amelyet könnyen le lehetett játszani. A gitáros egyházi zene tehát alapvetően akkord-gitározásra épült, egy-egy furulya-, vagy hegedű szólóval színesítve. Az évek során azután ez a műfaj is fejlődött. Ma már vannak nagyzenekarra hangszerelt, hosszabb lélegzetű darabok is, amelyekről az egyház-zenészek is elismerően nyilatkoznak. Nem is beszélve a gitáros énekek szövegéről, amelyet még a legszigorúbb kritikák is szinte kivétel nélkül lélekemelőnek tartottak.
Tekintettel arra, hogy az ifjúsági énekkarnak Felsőgödön a vasárnapi szentmise szolgálaton kívül nem volt egyéb lehetősége arra, hogy az egyre gyarapodó repertoárját a híveknek bemutassa, elsősorban ismerősök segítségével a környező falvakban, városokban kezdett vendégszerepelni. A meghívások eleinte egy-egy szentmisei szolgálatra szóltak, később, amikor az ifjúsági énekkar megtanult néhány hosszabb lélegzetű Sillye Jenő-művet (Keresztút, Mária Oratórium stb.) a szentmise után koncertet is adott.
Az ifjúsági énekkar működésében igen jelentős állomás volt, amikor Szecsődi Péter plébános az 1980-as évek vége felé lehetővé tette, hogy a vasárnap esti szentmiséken mindig gitáros zene szóljon. Ez az ifjúsági énekkart arra ösztönözte, hogy a repertoárját gyors ütemben bővítse, és valamennyi éneket elfogadható minőségben adja elő. Az énekkarnak meg kellett szoknia azt, hogy hétről hétre szolgálnia kell. A heti rendszeres szolgálat az énekkar tagjaitól több összeszedettséget igényelt, sőt a magánéletüket is úgy kellett alakítaniuk, hogy lehetőleg a pénteki próbára és a vasárnap esti szentmise idejére szabaddá tudják tenni magukat. Ekkor alakult ki az a rendszer, hogy az ifjúsági énekkar péntek esténként két órát próbált a plébánia hittantermében, és a vasárnap esti szentmise előtt még fél órán keresztül átismételték az aznapi énekeiket. Ez a rendszer azóta is így működik.
Az ifjúsági énekkar 30 éves fennállása során kb. 70 énekes és zenész vett részt a munkában. Voltak időszakok, amikor a zenészek köre olyan jelentős volt, hogy az énekeket szintetizátorral kísérték, két fuvolás játszotta a szólókat, és a ritmus gitárosok mellett szóló- és basszusgitárosok is közreműködtek. Ezek az időszakok azonban (sajnos) igen rövid ideig tartottak. Az általános felállás az volt, hogy 10-12 énekest 2-3 gitáros kísért, némi fúvós és billentyűs segítséggel.
Az ifjúsági énekkar taglétszámának alakulását alapvetően meghatározta az a tény, hogy a kezdeti időszakban zömmel középiskolás korúak vettek részt a munkában. Ezek a tagok a középiskola elvégzése után vagy tovább tanultak, vagy dolgozni mentek. Ha nem költöztek el más településre, akkor még ezekben az években is részt vettek az énekkar munkájában. Hamarosan azonban a tagok megnősültek, férjhez mentek, és a családalapítást követően már nem maradt idejük az énekkarra.
Az elmúlt 30 év során mintegy 8-10 alkalommal kellett szinte teljesen újjászervezni az ifjúsági énekkart. Hála Istennek, mindig jöttek új tagok, akik tovább folytatták az éneklést illetve a zenélést. Ameddig Szecsődi Péter atya volt a plébános, az ő hatásos propagandája nyomán az általános iskola 7-8. osztályos tanulóiból minden évben kiegészült az ifjúsági énekkar. Később ez az utánpótlási forrás elapadt, inkább a tagok ismerősei- vagy az újonnan Felsőgödre költözött fiatalokból sikerült pótolni az elmaradó tagokat. Az ifjúsági énekkar több évtizedes fennállása alatt arra is volt példa, hogy hajdani énekkari tagok, akik családot alapítottak, és ezért kimaradtak az énekkarból, gyermekeik felcseperedését követően ismét visszatértek az énekléshez, sőt a gyereküket is magukkal hozták.
Az ifjúsági énekkar tagjai közül
· Varga László, Burger Ferenc és Csiba Tibor a papi hivatást választotta
· Varga László a papi hivatása mellett a magyar egyházzene egyik vezetőjévé vált
· Tóth Andrea szerzetesi fogadalom tételét fiatalon bekövetkezett halála akadályozta meg.
· rövid ideig az ifjúsági énekkar tagja volt Heim Mercédesz, aki később énekesnőként komolyzenei karriert futott be.
Az ifjúsági énekkar mai tagjai közül szinte mindenki családot alapított, többen ma már csak lélekben fiatalok, ezért az énekkar napjainkban „gitáros ének- és zenekar”-nak nevezi magát. A mai tagokra is jellemző, hogy zömében amatőrök, zenei képzettsége csak néhány tagnak van. Ennek ellenére hétről hétre sikerül (remélhetőleg a hívek számára is elfogadható színvonalon) ellátni a vasárnap esti szentmisén való szolgálatot.
A repertoár ma már közel 500 énekből áll. Ezek közül egy év alatt vasárnap esténként kb. 350 éneket tud a gitáros ének és zenekar előadni. Ezen túlmenően a korábbi években Húsvétkor és Karácsonykor zenés áhítatot tartott a templomban. A vendégszereplések és a nagy ünnepek előtti zenés áhitatok ma már ritkábbak, hiszen az tagok tanulnak, dolgoznak, vagy egyéb családi elfoglaltságaik vannak. Időhiány miatt igen nehéz egy-egy előadásra a tagokat összehozni.
Az énekkar néhány évvel ezelőtt a Péceli Húr Fesztiválon lépett fel az egyetlen hosszabb lélegzetű saját művével, az Oscar Wild meséje nyomán készült „Önző Óriás”-sal. Ennek a darabnak a zenéjét Burger Péter szerezte, a dalszövegeket két korábbi énekkari tag: Buczkó Tímea és Makrai Józsefné írták. Az Önző Óriás-ból az énekkar saját kiadásában CD készült.
A gitáros ének-és zenekar jelenlegi repertoárja rendkívül sokszínű. A hazai stílus irányzatok közül Sillye Jenő, Borka Zsolt, a Gável testvérek, Dax szerzeményei mellett a különféle (többnyire külföldi alapítású) lelkiségi irányzatok (karizmatikus, Tűz evangelizáció, Fokolare, taizéi közösség) dalait is gyakran éneklik.
Tevékenységük alapvetően szolgálat, ritkábban koncert jellegű fellépésekre is sor kerül. Ilyen volt pl. az ének és zenekar fennállásának 20. évfordulóján (1997-ben) rendezett jubileum hangverseny, amelyre valamennyi, működésük alatt Felsőgödön szolgált lelkipásztort meghívták, vagy az 5 évvel későbbi nagyszabású koncert, amelyen az énekkar által énekelt különféle stílus irányzatokból hallhatott válogatást a szép számú közönség.
Az utóbbi néhány évben a gitáros ének - és zenekar kihívások elé került. Ennek okai a következők:
· a tagok nagy része családot alapított, gyermekeik születtek, kevesebb idejük maradt a közös zenélésre
· a Szecsődi Péter atya idejében jól működő tag-utánpótlási rendszer az atya távozásával megszűnt, egy-egy fővel gyarapodott csak a létszám. Ugyanakkor (különböző okok miatt) sokan távoztak az ének-és zenekarból, úgyhogy a létszám fogyni kezdett. Nem segített a nyilvános templomi tag-toborzás sem. Annak ellenére, hogy pl. néhány hónappal ezelőtt több héten át azt esti szentmisék végén más- és más énekkari tag számolt be személyes tapasztalatairól, és buzdította a híveket az énekkarhoz történő csatlakozásra, egyetlen érdeklődő sem jelentkezett.
· megalakult Felsőgödön az ifjúsági gitáros ének- és zenekar. Ez rendkívül örvendetes, mert így biztosítva van a gitáros zene területén az utánpótlás. Tudomásul kell azonban venni azt, hogy az ifjúsági gitáros csapat tulajdonképpen a „felnőtt” énekkar utánpótlását olvasztotta magába.
· napjainkban a gitáros éneklés és zenélés már nem olyan népszerű, mint 30 évvel ezelőtt volt, amikor szinte ez volt az egyetlen kulturált szórakozási lehetőség a katolikus egyházban
· hétvégeken egyházi vonalon is sokféle zenei programlehetőség kínálkozik (ideértve az egyre profibbá váló gitáros egyházi zenekarok koncertjeinek örvendetes gyarapodását), ezek is elvonják az érdeklődőket a felsőgödi gitáros ének és zenekartól
- Részletek
- Írta: irj
- Kategória: Plébánia
- Találatok: 5312
A felsőgödi templomnak – megépülése óta – többször is volt már kórusa, az utolsó az 1970-es években. A jelenlegi vegyeskar csírái 1996 adventjén jelentek meg, amikor tizenegynéhányan alkalmilag összeálltunk, s Gaudete-vasárnap megszólaltattuk Kodály Adventi énekét. Mivel kisgyerekesek is voltak köztünk, akadt, aki karján a gyermekével énekelt.
De rövidesen kiderült, hogy az Úristen hívása nem egy alkalomra szól, s 1997 őszén megkezdődtek a rendszeres próbák. Szinte magától értetődő volt, hogy Váraljai Rékát kérjük meg a kórus vezetésére, aki ekkor utolsó éves karvezetés szakos volt az egri főiskolán, de a hétvégeket itthon töltötte. Testvéreivel kezdetben ők adták a kórus gerincét. Kórusunk 1997 adventjének 4. vasárnapján mutatkozott be a reggeli szentmisén, s kezdetben elsősorban az egyházi év nagy ünnepein szolgáltunk, majd ahogy a repertoárunk gyarapodott, 2004-től a megszólalások havi rendszerességűvé váltak. Jelenleg is – hacsak súlyos akadály közbe nem jön – minden hónap utolsó vasárnapján éneklünk, a próbáinkat pedig kedd este nyolctól fél tízig tartjuk a plébánián. Repertoárunkon néhány mise, gregorián tételek és a reneszánsztól napjainkig terjedő motetták szerepelnek, különösen szívesen éneklünk az utóbbi évtizedekben keletkezett nívós egyházzenét.
Fokozatosan egyre nagyobb szerepet vállaltunk a Nagyhét liturgiájában, 2010-től már virágvasárnap és a szent három nap valamennyi szertartásában közreműködünk.
Természetesen énekeltünk templomunk alkalmi ünnepségein is (a fölszentelés 75. évfordulóján, a 2000. évi misszión, Csiba Tibor atya primíciáján, a Mária-kápolna fölszentelésekor, Ország Tibor atya ezüstmiséjén, elsőáldozásokon, bérmálásokon, keresztelőkön, stb.). Alkalmanként Felsőgödön kívül is látunk el szolgálatot, s kezdettől rendszeres résztvevője lettünk a Munkás Dalkör által szervezett karácsonyi koncerteknek, valamint más környékbeli hangversenyeknek és jótékonysági rendezvényeknek.
1999-ben emlékezetesen szép kórustábort tartottunk Sopronbánfalván, az egykori pálos, majd kármelita kolostorban. 2003-tól a kórustáborok rendszeressé váltak, minden nyár végén egy arra alkalmas plébánián (eddig Nagybörzsöny, Terény, Nógrád, Aszófő, Tiszaföldvár, Szigetmonostor, Pilismarót) töltünk néhány napot. A legutóbbi időkig ilyenkor magunkkal vittük a családjainkat is, s a próbákon túl együtt játszottunk, főztünk, beszélgettünk, kirándultunk. A gyerekek azonban időközben felnőttek, ma már más utakat járnak. A tábort általában szolgálattal zárjuk a fogadó templomban.
2004-ben Váraljai Réka elkerült Gödről, Tóth-Cseri Marica vette át a helyét, aki Dunakesziről járt át a kórus irányítására.
2006-ban nagyböjt egyik péntekén énekeltünk először zenés keresztutat, ami aztán hagyománnyá vált, s számos környékbeli és budapesti templomban is megfordultunk vele.
2007-ben a Szent Imre-millenniummal egyidőben ünnepeltük kórusunk fennállásának 10. évfordulóját, s ebből az alkalomból ünnepélyes keretek között védőszentünkké választottuk Szent Imrét és fölvettük a nevét.
2011 karácsonyán az együttes vezetését Váraljai Nóra vette át. Az ő irányításával 2013 májusában kategóriánkban II. helyezést értünk el a Mária Rádió 1. országos kórusversenyén.
2016 nyarán Nóri költözése miatt ismét új karnagyról kellett gondoskodni. Simon Gáspár júniusi elsőmiséjén zenéltünk először együtt Slezsák Jánossal, az alsógödi templom kántorával, aki elfogadta felkérésünket a tartósabb együttműködésre is.
- Részletek
- Írta: Super User
- Kategória: Plébánia
- Találatok: 2049
Az alsógödi egyház története
 |
| Az újjáépült templom kórusának mellvédjén a régi templomot is megörökítette Fecske Orsolya festőművésznő. |
Az alsógödi és felsőgödi egyházközség összetartoztak 1945-ig. Alig múlt el a háború, az alsógödiek kérésére az akkori váci püspök engedélyével új plébánia alakult. Addig a felsőgödi egyház filiája volt. Egy fiatal pap jött ide, Nagy László, aki aztán évtizedekig szolgált itt, és 1994-ben a város első díszpolgára lett. A gödiek jól ismerték László atya édesanyját is, akinek öt fia közül három szolgált papként a Váci Egyházmegyében, egyikük - Árpád - éppen Gödön, mielőtt Lászlót kinevezték volna Alsógödre.
 |
| Nagy László fiatal plébános korában |
Akkor még egy romos kis templom várta és lelkes hívek. Nagy buzgósággal kezdett munkához, rendbehozta a templomot. A templom nagyon kicsi volt. Meg kellett nagyobbítani, de ehhez pénz kellett!
 |
| Képeslap, amit a templombővítés javára készítettek |
Megkezdődött a gyűjtés, közben sikerült plébániát és egyházközségi otthont szerezni. László atya szervezett egy lelkes színjátszó csoportot, és színdarabokat adtak elő a templom javára. Különösen nagy sikere volt az ,,Abbé'' című darabnak, amely a ,,Gyónási titok áldozata'' című könyv színpadi változata volt. Megvettek egy romos villát s ennek a téglájából kezdték az építkezést. A község apraja-nagyja segített, tisztítottuk, hordtuk a téglát. Az 1948-ik év nyarán felszentelték az új, megnagyobbított templomot. Azután az új templomot új tárgyakkal gazdagították. Amikor feloszlatták a szerzetesrendeket, egy pesti zárdakápolnából szobrokat és egyéb berendezési tárgyakat kaptunk.
 |
| Nagy László atya a zsinat előtti liturgia szerint misézik |
Később egy harangra kezdtünk gyűjteni. Nem csak pénzt, hanem például rezet, bronzot is gyűjtöttünk. A harangot 1958-ban szentelték. Közben a Rákosi rendszer szorításában éltünk. Az évek múltak, jött a forradalom. Minden nap imádkoztunk a hazáért. A II. Vatikáni Zsinat változásokat hozott. Megváltozott a liturgia nyelve. Szembemiséző oltár készült a régi helyett. Megszűnt az áldoztatórács, újabb berendezésekre volt szükség. Készült egy oltárkép és egy freskó is, ami Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja koronáját a Szűzanyának.
 |
| Képeslap a régi (leégett) templom oltárképével |
Sok minden történt lelki téren is. Minden év szeptemberében gyalog zarándokoltunk Vácra a Hétkápolnához. A pap a ministránsokkal egyházi ruhában, a hívek seregével végig imádkozva és énekelve tette meg az utat. Minden évben volt lelkigyakorlat. Az alsógödi egyház több új papot adott.
Közben az évek teltek, László atya sajnos megöregedett. Szerencsére jött segítség: egy szintén idős pap, Furiákovics Miklós atya.
A rendszerváltást követően gyakoribbá vált a templombajárás. Sokan léptek rá a damaszkuszi útra, akik addig állásféltésből nem jártak templomba. A két idős atya három szentmiséjén csaknem megtelt a templom.
1993 április 30-án éjszaka egy 19 éves gödi fiatal betört a templomba (ez volt két éven belül az ötödik betörés) s miután nem talált pénzt a perselyekben, bosszúból a miseruhákat és misekönyveket a sekrestye közepébe rakva felgyújtotta a templomot. A templom kiégett, használhatatlanná vált. Süveges István felsőgödi plébános atya és Hantos László polgármester úgy döntöttek, hogy a szentmisék a Huzella Tivadar Általános Iskola tornatermében, majd később a Piarista Szakmunkásképző Iskola ebédlőjében lesznek.
Két alkalommal öt fős küldöttség járt a váci püspök atyánál, aki 1993 nyarán plébániai kormányzónak nevezte ki Burger Ferenc atyát, és nyugállományba helyezte Nagy László plébánost, megbízva őt kisegítő lelkészi teendőkkel. Furiákovics Miklós atya kisegítő lelkész nyugdíjas plébános Dunakeszire és Fótra távozott.
1993-ban megalakult előbb a templomgondnokság, majd újjáalakult az egyházi képviselőtestület Bednárik László vezetésével. Ugyanebben az évben renováltuk a plébánia épületét. Horváth Zoltán építészmérnök megbízást kap az új templom terveinek elkészítésére. Megkezdődik a templomromok eltakarítása, amely átnyúlik a 94-es esztendőre. A hívek egy kis csoportja Budapesten a Ferenciek terén 1993 és 1994 nyarán pénzt gyűjt a templom felépítésére. 1994-ben az alsógödi gyerekek elsőáldozása Dunakeszin történt meg, 27 fővel. Ez évben augusztus 1-től Szabó József felsőgödi plébános látja el oldallagosan az alsógödi hívek szolgálatát, mert Burger Ferencet a püspök úr elhelyezte. 1995 áprilistól júliusig Ország Tibor nógrádi plébános kap megbízást a templom építésére. 1995 május 30-án a Hód Kft elkezdi a templom építését. Ország Tibor 1995 július elsejével felsőgödi plébánosi megbízást kap, Alsógöd oldallagos ellátására is. A templomromok eltávolítását a hívek végzik, szállítóeszközről térítésmentesen a gödi önkormányzat és a Váci Vízmű gondoskodik. A templom felépítésének költségét a hívek adományai, három egyházmegyei gyűjtés, külföldi adományok, és egyházmegyén kívüli plébániák valamint Keszthelyi Ferenc püspök úr adománya és a biztosítótól kapott kárösszeg fedezte. A templom építése 40 millió forintba került. 1995 decembertől 1997 decemberig új képviselőtestület működik Bea István vezetésével. A templom felszentelésére 1996 augusztus 20-án került sor.
 |
| Templomunk belső tere |
1997-ben megkezdődik a torony és a templom mögötti urnafal építése, valamint a templom secco festése. A secco a templom patrónusát Szent István királyt, a Szűzanyát, magyar szenteket, boldogokat és tiszeletreméltókat ábrázol. Fecske Orsolya művésznő munkája. A torony 16 millió forintba került. Három harangja van, a legnagyobbat Svájcból kaptuk. 1998 augusztus 20-án Keszthelyi Ferenc püspük úr áldotta meg a tornyot, az urnafalat és a seccot. 1997 decembertől 2000 decemberig új képviselőtestület kap megbízást, Faragó László doktor úr vezetésével.
 |
| A harangtorony |
 |
| Urnafal |
2001-ben eladtuk a régi plébánia épületét. 2001-2002-ben új plébánia épült a torony mellett. Ezt is Horváth Zoltán tervezte. A kivitelezést a Hód Kft a hívek társadalmi munkájával végezte. Az urnafal kizárólagosan a hívek társadalmi munkájával épült. A plébánia építési költsége 50 millió forint. Az összeget a régi plébánia eladása, pályázat útján elnyert pénz a hívek adományai, téglajegyek, önkormányzati támogatás és a püspök atya adománya biztosították. 2000 decemberében a régi képviselőtestület mandátumát meghosszabították 2003 decemberéig.
1993-ban megkezdődött a Szent István Alapítvány szervezése, amely 2000-től közhasznú alapítványként működik. Mind a templom, mind a torony és plébánia építésének költségeihez hozzájárultak a templomban rendezett hangversenyek bevételei. 1999-ben új elektromos orgonát vettünk, és elkészült a templom fűtése is.
Az új plébániát 2002 augusztus 20-án szentelték fel.
A plébánia területén 1994 óta működik a Caritas, van ifjúsági hittan, Házas Hétvége, cserkészet, plébániai hittan, család csoport, bibliaóra. Rendszeres programok minden évben: húsvéti lelkigyakorlat, ökumenikus imahét, a képviselőtestületi tagok részére évente egy-egy lelkinap, jegyesoktatás, felnőtt hittan, elsőáldozás. Bérmálás 1996 óta két alkalommal volt.
Iskolai hitoktatást minden évfolyamon heti két órában tart Kovácsné Éva hitoktatónő. Ifjúsági énekkar működik 1996 óta. A Caritas minden évben tavasszal és ősszel gulyásebédet rendez a plébánia kertjében. Az alsó- és felsőgödi egyházközség immár hagyományos közös rendezvénye a játékos sportversenyekkel tartott majális.
A millineum évét 2000-ben havonta tartott hangversenysorozattal ünnepeltük. 2002 szeptemberétől minden hónapban neves előadókkal előadássorozat zajlik.
Évente volt zarándoklat: Lourdba, Fatimába, Torinóba, Máriaremetére, Mátraverebélyre, Máriapócsra. Hagyomány a szeptemberi gyalogos zarándoklat a Vác Hétkápolna búcsújáróhelyre.
A templomteret városunk első díszpolgáráról, az időközben elhunyt Nagy László c. esperes plébánosról nevezte el az önkormányzat képviselőtestülete.
Írta Dékány Erzsébet és Dr. Faragó László