Szentségek

Kategória: Plébánia
Megjelent: Írta: Heltovics Ede

Szentségek

(lsd. Dolhai Lajos: A szentségek teológiája, SZIT Bp., 2011, 373-377)

Fogalmak:

alapítás: szentírási vonatkozások a krisztusi szándékot illetően,

anyag: amihez a szentség kötődik, ami hordozza a szentséget,

lényeg: amitől szentség lesz a szentség.

Keresztség

Alapítása: Jézus megkeresztelkedik a Jordánban: Mt 3,13-17; Lk 3,21-22; ekkor „konszekrálja” a vizet.; Jézus szavai Nikodémushoz: Jn 3,5; Mennybemenetele előtt: Mt 28,19: „Menjetek, tegyétek tanítványommá az összes népet. Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Mk 16,16: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, elkárhozik.”

Anyaga: Távolabbi anyag: A természetes víz, folyó állapotban.

Közelebbi anyag: a keresztvíz alkalmazása: alámerítés, leöntés, meghintés.

Lényege: A Szentháromság hívása és a keresztelő cselekmény megnevezése: „N., én megkeresztellek téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Kegyelmi hatása: A keresztség gyümölcse vagy a keresztségi kegyelem gazdag valóság, amelyben benne van: az áteredő bűn és minden személyes bűn bocsánata;

új életre születés, ami által az ember az Atya fogadott fia, Krisztus tagja és a Szentlélek temploma lesz. Ugyanezen tény által a megkeresztelt beletestesül az Egyházba, Krisztus testébe és Krisztus papságának részesévé válik.

Bérmálás

Alapítása: Jézus Krisztus megígérte, hogy elküldi a Szentlelket: Jn 14,16: „Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké.”; Jn 15,26:”Amikor eljön a Vigasztaló, akit elküldök majd nektek az Atyától, az igazság Lelkét, aki az Atyától származik, ő majd tanóságot tesz rólam.”. Jézus ígérete beteljesedett Pünkösdkor: ApCsel 2,38: „Tartsatok bűnbánatot, és keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára; akkor megkapjátok a Szentlelket.” ApCsel 5,32: „Ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, mi és a Szentlélek, akit Isten megadott mindazoknak, akik engedelmeskednek neki.”; Péter és János apostol Szamáriában: ApCsel 8,15-17: „Amint odaérkeztek, imádkoztak értük, hogy elnyerjék a Szentlelket, mert még egyikükre sem szállt le, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevében. Ekkor rájuk tették a kezket, és azok elnyerték a Szentlelket.”; Pál apostol János-tanítványokkal találkozik Efezusban: ApCsel 19,1-7: ”Megkaptátok-e a Szentlelket? Azok azt mondták: Még csak azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek.” Kézfeltételről való oktatás: Zsid 6,2: „a keresztségek tanításáról, valamint a kézfeltételről...”

Anyaga: Távolabbi anyag: a megszentelt krizma(olaj+balzsam),

Közelebbi anyag: kézrátétel v. krizma v. kézrátétel és krizma.

Lényege: „N.! Vedd a Szentlélek ajándékának jelét!”

Kegyelmi hatása: A Szentlélek teljes kiáradás; a keresztségi kegyelem növekedése és elmélyülése, mélyebben meggyökereztet bennünket az istenfiúságban, amely azt mondatja velünk: „Abba, Atya” (Róm 8,15); erősebben egyesít bennünket Krisztussal; növeli bennünk a Szentlélek ajándékait; kapcsolatunkat az Egyházzal tökéletesebbé teszi; megadja nekünk a Szentlélek sajátos erejét, hogy Krisztus igaz tanúiként szóval és tettel terjesszük és védelmezzük a hitet, bátran megvalljuk Krisztus nevét és soha többé ne érezzünk szégyent a kereszt miatt.

Eucharisztia

Alapítása: Jézus Krisztus megígérte: Jn 6 a „élet kenyeréről”; az utolsó vacsorán megvalósította ígéretét; Jézus Krisztus azt akarta, hogy valahányszor az ő rendelkezésére az Eucharisztiát ünneplik, a kenyér és bor színében megjelenjen az Ő teste és vére; 1Kor 11,23-26: „Mert az Úrtól kaptam, amit átadtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárulták, fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.”;

Mt 26,26-29: „Miközben ettek, Jézus fogta a kenyeret, megáldotta és odaadta tanítványainak ezekkel a szavakkal: »„Vegyétek és egyétek, ez az én testem.”« Azután fogta a kelyhet hálát adott és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: »Igyatok ebből mindnyájan, 28 mert ez az én vérem, az új szövetségé {Kiv 24,8; Jer 31,31}, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. 29 Mondom nektek: mostantól nem iszom a szőlőnek ebből a terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom veletek Atyám országában.«”; Mk 14,22-25; Lk 22,1923,2.

Anyaga: Távolabbi anyag: búzából készült kenyér, és szőlőből készült bor.

Közelebbi anyag: nem meghatározható (a nyugati egyházban a konszekráció, a keleti egyházban a lélekhívás).

Lényege: Jézus Krisztus szavai, melyekkel az utolsó vacsorán tanítványainak önmagát adta.

Kegyelmi hatása: (egyszerre lakoma -hálaadás és dicséret az Atyának-, áldozat -Krisztus és az Ő teste áldozati emlékezete-, valóságos jelenlét -Krisztus jelenléte szavai és Lelke erejének hatására-) növeli az áldozó egyesülését Krisztussal; megbocsátja a bocsánatos bűneit, és megőrzi a súlyos bűnöktől; erősödik a szeretet köteléke az áldozó és Krisztus között; erősíti az Egyház, Krisztus titokzatos testének az egységét.

Bűnbocsánat

Alapítása: Mt 16,19: „Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve, a mennyben is. Amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”(Mt 18,18 is); Jn 20,21-23: „Amint engem az Atya úgy küldelek és is titeket...Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyernek; akinek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.”

Anyaga: bánat, bűnbevallás, az elégtételre való készség

Lényege: a feloldozás szövege.

Kegyelmi hatása: kiengesztelődés Istennel (így visszanyeri a kegyelmet), az Egyházzal; az örök büntetés elengedése; az ideig tartó büntetés min. részleges elengedése; a lelkiismeret békéje és derűje, lelki vigasztalás; a lélek erőinek növekedése a keresztény küzdelemhez.

Betegek kenete

Alapítása: Jézus szándékát előre jelzi: Mt 10,7: „ Menjetek...gyógyítsátok meg a betegeket...”; Mk 6,13: „Sok beteget kentek meg olajjal és meggyógyultak”; Mk 14,6-8: „Előre megkente a testemet a temetésemre”; Létét hirdeti: Jak 5,14-16: „Beteg köztetek valaki? Hívassa az egyház papjait, imádkozzanak fölötte, megkenvén olajjal az Úr nevében; A hitből fakadó imádság üdvére lesz a betegnek, és az Úr megkönnyebbíti őt. Ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer.”

Anyaga: Távolabbi anyag: szentelt olaj

Közelebbi anyag: az olajjal való megkenés.

Lényege: A megkenés szertartásának a szövege.

Kegyelmi hatása: a beteg egyesül Krisztus szenvedésével saját és az egész Egyház javára; megerősödés, béke, bátorság, hogy keresztény módon viselje a beteg a szenvedést; bűnök bocsánata, ha azt a beteg a bűnbocsánat szentségével nem tudta elnyerni; egészség helyreállítása, ha az a beteg lelki javát szolgálja; előkészítés az örök élet felé tartó átmenetre.

Egyházi rend

Alapítása: Mk 6,12: „Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot.”; Mt 10,1: „Ezután magához hívta a tizenkét tanítványát. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt.”; hatalmat adott „oldani és kötni”, Eucharisztiát ünnepelni, és bűnt megbocsátani; Pünkösdkor rájuk adta a Szentlélek teljességét; az apostolok szertartással közvetítették a lelki hatalmat és küldést: a diakónusoknak: ApCsel 6,6: „Ezeket az apostolok elé állították és ők imádság közben rájuk tették kezüket.” Pálnak és Barnabásnak: ApCsel 13,3: „erre böjtöt tartottak, imádkoztak, rájuk tették a kezüket, azután útnak indították őket.”; Pál Timóteusnak: 2Tim 1,6: „Szítsd föl magadban Isten kegyelmét, mely kézföltételem által benned van,”

Anyaga: a püspök kézrátétele.

Lényege: A kézrátételt követő felszentelési imádság.

Kegyelmi hatása: hozzáhasonít Krisztushoz, hogy a szentséget felvevő Krisztus eszközeként az Egyházért szolgáljon; a felvevő Krisztus megszemélyesítőjeként cselekszik a papi, prófétai és a pásztori feladatkörben.

Házasság

Alapítása: Ter 1,27: „Megteremtett tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.”; Mt 19,6: „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza.”; Ef 5,31-33: „Az ember elhagyja atyját és anyját, feleségéhez ragaszkodik és a kettő egy test lesz. Nagy titok ez. Én Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom.”

Anyaga: a kölcsönös önátadás.

Lényege: a kölcsönös önelfogadás. A házassági szerződés teszi a házasság lényegét: „N., én Isten színe előtt feleségül veszlek” és „N., én Isten színe előtt feleségül megyek hozzád.”

Kegyelmi hatása: a házasság szentsége Krisztus és az Egyház egységét jelzi. A házastársaknak megadja a kegyelmet, hogy egymást azzal a szeretettel szeressék, amellyel Krisztus szereti az Egyházat; tökéletesíti a házastársak emberi szeretetét; megerősíti felbonthatatlan egységüket; megszenteli őket az örök élet útján.